Változott a cégvezetők hozzáállása a felhőben történő adattároláshoz? Vagy még mindig fizikai adattárolókban gondolkodnak. Mik a tapasztalatok?
Az elmúlt években a vállalatvezetők hozzáállása a felhőben történő adattároláshoz jelentősen változott. Bár sok cég még mindig használja a helyszíni, fizikai adattárolást, a felhőben történő adattárolás egyre népszerűbbé válik. A felhőadattárolás jelentős előnyöket kínál, beleértve a rugalmasságot, a skálázhatóságot, a költséghatékonyságot és a távoli hozzáférhetőséget.
A felhőadattárolás a koronavírus-pandémia idején különösen fontossá vált, amikor a munkavállalóknak otthonról kellett dolgozniuk. A felhő lehetővé tette a munkavállalók számára, hogy távolról is hozzáférjenek az adatokhoz és az alkalmazásokhoz.
A cégvezetők hozzáállásának változása ellenére még mindig vannak olyan vállalatok, amelyek bizonyos adatokat inkább helyben tárolnak, különösen akkor, ha biztonsági vagy szabályozási követelményekkel állnak szemben. Az adatbiztonság és az adatvédelem továbbra is kulcsfontosságú kérdések a felhőben történő adattárolás kapcsán.
A hibrid megoldások is egyre népszerűbbek, ahol a vállalatok kombinálják a helyszíni és a felhőalapú adattárolást. Ez a megközelítés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kihasználják mind a helyszíni, mind a felhő alapú adattárolás előnyeit, miközben minimalizálják a hátrányokat.
Tehát elmondható, hogy a cégvezetők hozzáállása a felhőben történő adattároláshoz változik, és egyre több vállalat fordul a felhő felé. Ugyanakkor fontos, hogy minden vállalat saját egyedi igényeit és körülményeit figyelembe vegye, amikor eldönti, hogy melyik adattárolási megoldást választja.
Érdemes kiemelni néhány lényeges pontot a felhő alapú és a helyszíni (fizikai) adattárolás közötti döntés kapcsán, alapul véve az általános szakmai konszenzust és az előnyöket/hátrányokat, amiket mindkét megoldás hordoz:
Felhő alapú IT – adattárolás
A felhő alapú IT előnyei:
- nagyfokú rugalmasság és skálázhatóság;
- költséghatékonyság (főleg, ha a hardver karbantartás és frissítés költségeit nézzük);
- könnyű hozzáférés és adatmegosztás;
- automatikus biztonsági mentések;
- és a felhőszolgáltatók által biztosított magas szintű biztonság
A felhő alapú IT hátrányai:
- függőség a szolgáltatótól, potenciális biztonsági és adatvédelmi aggályok (bár a nagy szolgáltatók rendkívül komolyan veszik ezeket a kérdéseket);
- internetkapcsolatra való szükség;
- és néhány esetben a költségek előre nem látható növekedése (például, ha nagy mennyiségű adatot kell gyorsan átvinni)
Helyszíni (fizikai) adattárolás
A helyszíni (fizikai) adattárolás előnyei:
- teljes ellenőrzés és testreszabhatóság;
- lehetővé teszi a nagyon specifikus biztonsági és adatvédelmi követelmények kielégítését;
- nem igényel állandó internetkapcsolatot
A helyszíni (fizikai) adattárolás hátrányai:
- magasabb kezdeti költségek;
- a rendszergazda csapatnak kell karbantartania és frissítenie a hardvert;
- nehézkes skálázás;
- potenciális veszteség természeti katasztrófák vagy hardverhibák esetén, hacsak nincsenek megfelelő biztonsági mentések
A fenti nagyon tömör összefoglalóból láthatjuk, hogy mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, és a választás nagyban függ a szervezet egyedi igényeitől és körülményeitől. Sok szervezet a hibrid megoldásokat választja, amelyek kombinálják a felhő alapú és a helyszíni adattárolást, hogy kihasználják mindkét megoldás előnyeit.
Garami Balázs – IT pozitív
Miért bízik a cégvezető a felhő alapú IT -ban?
Megbízhatóak a felhőszolgáltatást nyújtó cégek? Adhatnak garanciát?
A felhőszolgáltatók, mint például az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud Platform (GCP) és a Microsoft Azure, általában nagyon megbízhatóak, és számos intézkedést tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák az adatok biztonságát és védelmét.
Az adatbiztonság és a szolgáltatás megbízhatósága a felhőszolgáltatók számára kulcsfontosságú tényező. A szolgáltatók általában sok erőfeszítést tesznek az infrastruktúra biztonságának növelésére, és a legújabb biztonsági technológiákat alkalmazzák az adatok védelmére.
A felhőszolgáltatók általában „Service Level Agreements” (SLA) vagy szolgáltatási szintű megállapodásokat kínálnak, amelyek meghatározott garanciákat tartalmaznak a szolgáltatás működéséről. Például, egy SLA meghatározhatja, hogy a szolgáltatásnak mekkora százalékban kell rendelkezésre állnia (pl. 99,99% az időnek), és milyen kompenzációt kínál a szolgáltató, ha ezeket a szinteket nem éri el.
Azonban fontos megjegyezni, hogy bár a felhőszolgáltatók sokat tesznek az adatok biztonságának és a szolgáltatás megbízhatóságának biztosítása érdekében, a végfelhasználóknak is van felelősségük ezen területeken. Például, a végfelhasználóknak biztosítaniuk kell, hogy erős jelszavakat használnak, megfelelően kezelik a hozzáférési jogokat, és rendszeres biztonsági mentéseket készítenek.
Végül, mindig jó ötlet alaposan megvizsgálni a felhőszolgáltatók SLA-jait és adatkezelési gyakorlatait, mielőtt bármilyen szolgáltatást igénybe vennénk tőlük.
Megbízhatóak a felhőszolgáltatók, vagy érdemes onnan is menteni az adatokat?
Az adatbiztonság nagyon fontos. A felhőszolgáltatók többnyire megbízhatóak, de ez nem jelenti azt, hogy az adatok mentésének szükségességét figyelmen kívül lehet hagyni. Az adatok biztonsága a saját kezünkben van, és ezért fontos, hogy legyen egy különálló biztonsági mentésünk is.
Több okból is érdemes lehet mentést végezni az adatokról
Ezek az alábbiak lehetnek:
Adatvesztés: Bármely szoftver esetében előfordulhatnak hibák vagy rendellenességek, amelyek adatvesztést okozhatnak. Emellett a felhasználók is hibázhatnak, például az adatok véletlen törlésével, (ez szintén gyakori oka az adatvesztésnek).
Hozzáférés: Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a szolgáltatás ideiglenesen nem elérhető vagy hosszabb ideig tartó kiesések miatt nem férhetünk hozzá az adatokhoz.
Biztonsági megsértések: A magas szintű védelmi intézkedések ellenére is, (mert a hackerek is folyamatosan fejlesztik technikáikat), előfordulhatnak adatszivárgások.
Szerződéssel kapcsolatos viták: Ha probléma merül fel a felhőszolgáltatóval (például fizetési problémák), korlátozhatják a hozzáférést az adatokhoz.
„Ezért, amikor a felhőt használjuk adattárolásra, a legjobb gyakorlat mindig az, hogy legyen egy különálló biztonsági mentésünk.”
Ez lehet egy másik felhőszolgáltató, egy fizikai tárolóeszköz (például külső merevlemez), vagy akár egy másik helyszínen található szerver.
A „3-2-1 szabály” is népszerű stratégia a biztonsági mentések terén. Ez a szabály a következőképpen működik:
- Három: Legalább három példányban kell rendelkezni az adatokkal (az eredeti adatok és két biztonsági mentés).
- Kettő: Az adatoknak két különböző formátumban kell lenniük. Ez segít elkerülni a problémákat, amelyek egy adott adattárolási módszerrel kapcsolatosak lehetnek (például hibás merevlemez).
- Egy: Egy biztonsági mentésnek fizikailag távol kell lennie az eredeti adatoktól. Ez védelmet nyújt a helyi problémák, például tűz, árvíz vagy lopás ellen.
A felhőszolgáltatók megbízhatóak, de az adatbiztonság mindig a felhasználó felelőssége. Mindig jó ötlet rendszeres biztonsági mentéseket készíteni és tárolni azokat különböző helyeken, beleértve a felhőben és a fizikai tárolóeszközökön. Érdemes mindig ellenőrizni, hogy a mentések megfelelően működnek-e, és időről időre tesztelni kell a visszaállítási folyamatot is!
