Az elmúlt évek egyértelműen egyik legjobban felkapott témája a kriptopénzek világa, azon belül is a kriptovaluta témaköre. Nemcsak tapasztalt tőzsdézők, hanem kezdő, laikus emberek is nagy lelkesedéssel vetik bele magukat a kriptók világába, jövőbeli profitot és nagymértékű hasznot remélve. Mit kell tudni róla és milyen kockázatai vannak? Ezekről írunk az alábbiakban.

Mi is az a kriptovaluta?

A kriptovaluták közül az egyik legismertebb a BITCOIN vagy, ahogy sokan ismerik rövidebb nevén BTC, egy elektronikusan tárolt, decentralizált fizetési eszköz. Működésében a blokklánc-technológia és a peer-to-peer rendszer kiemelt szerepet játszik. A kriptovaluta decentralizáltsága miatt, a hálózat végpontjai között nem helyezkedik el semmilyen továbbító központ, így a felhasználók nem állnak senki irányítása alatt.

Hogyan szerezhetek kriptovalutat?

A kriptovaluta szerzésnek többféle módja is létezik. A kriptopénzt megvásárolhatjuk vagy pedig kibányászhatjuk. A vásárlásra már több megoldást is találhatunk. Az online vásárlás mellett a Magyarországon több helyen megtalálható kriptovaluta ATM-ek is kiváló lehetőséget adnak a beszerzésre. Mindegy hogy online vagy offline formában történik a vásárlás, mindkét esetben szükséges kriptotárcával rendelkeznünk ahhoz, hogy a megvásárolt kriptovaluta adatai nálunk legyenek. (Különböző opciók esetében tárca nélkül is tudunk vásárolni. Ám ekkor az adatok nem nálunk, hanem a tőzsdén maradnak, mi csak úgynevezett derivát vásárolunk.)

A bányászáshoz szükséges egy bányászásra alkalmas gép, illetve bányászati–szoftver. Érdemes a vásárlás során egy minél nagyobb számítási teljesítménnyel rendelkező gépet venni. A folyamatos érdeklődés a kriptovaluta iránt ugyanis egyre jobban megnehezíti a bányászás során megoldandó matematikai függvényeket, így szükség lesz a jobb teljesítményre.

Milyen veszélyei vannak a környezetre nézve?

A bányászati gépek használatuk során rengeteg áramot fogyasztanak. A kriptovalutabányászat éves energiafogyasztásának mennyisége jelenleg Pakisztán éves energiafogyasztásának felel meg. Ez a mennyiség azonban folyamatosan növekszik. A nagymértékű áramfogyasztás mellett ráadásul hang- és hőhatás is megjelenik a bányászás során.

Ugyanakkor nemcsak a gépek hatalmas energiafogyasztása veszélyezteti a környezetet, hanem a levegőbe kibocsájtott szennyezőanyagok és a tranzakciók során keletkező elektronikai hulladék mennyisége is.

Kriptovaluta

Milyen technológia áll a kriptovaluta mögött?

A blokklánc egy olyan elosztott főkönyv, amelynek az adatai előre meghatározott eloszlásban vannak blokkokba foglalva, amelyről minden felhasználó saját másolattal rendelkezik. Minden blokkhoz szükséges egy publikus kulcs, egy hash-kód, egy aláírás és különböző tranzakciók összessége. A blokkok az úgynevezett proof of work – konszenzusos algoritmus – eredményét is magukba foglalják. Mivel minden blokk tartalmazza az előző blokk egy–egy elemét, emiatt utólagos módosítás nem vihető végbe a rendszeren belül.

A rendszer decentralizáltságát a peer-to-peer hálózat teszi lehetővé. A kommunikálás során ugyanis ez biztosítja, hogy a tranzakciók egyenes úton tudjanak lezajlani. Emiatt így a digitális fizetőeszköz mögött semmilyen központi bank nem áll.

Valóban biztonságos a kriptovaluta?

Az első látásra megfelelően védett rendszernek azonban vannak kisebb-nagyobb hibái. Több esetben is megpróbálták a kisebb hibákat kihasználni, amellyel egy magyar, 27 éves hacker sem volt másképp. Igaz, hogy ő nem a Bitcoin, hanem az Ethereum kriptopénz működésében talált hibát. Ennek felfedezésével képes volt saját kriptovalutájának mennyiségét megtöbbszörözni, így okozott közel 53 millió forintnyi kárt egy magyar fejlesztésű vállalkozásnak. Az akcióra fény derült, a hacker ellen pedig eljárás indult.

A rendszer felett nehezen, de meg lehet szerezni az irányítást, amennyiben a hálózat számítási teljesítményének több mint 50 százalékát birtokolja egy felhasználó. Ebben az esetben új kriptovalutaok létrehozására nem lesz lehetőség, viszont a tranzakciókra és a blokkra befolyása lehet az illetőnek. A probléma azonban nem minden esetben kifizetődő. Ugyanis amennyiben valaki megszerzi a rendszer feletti irányítást, már csak magával kerülne összetűzésbe .

Sokan vitatják a rendszer anonimitását is. Egyesek szerint teljes mértékben biztosítható az anonimitás, viszont ennek ellenkezőjére létezik ellenpélda is. Amennyiben valaki kiszivárogtat bármilyen adatot saját magáról, az hosszas megfigyelések után lekövethető lesz, ezzel pedig elveszti anonimitását. Ennek megelőzése érdekében érdemes minél gyakrabban cserélni a felhasznált számunkat.

A Denial of Service (DOT) veszélye is fennállhat a kriptovaluta esetében. Ekkor a támadó nagy mennyiségű adatot küld a csomópontoknak, amelyet a rendszer megtelítődéséhez vezetnek. Ennek köszönhetően a rendszer annyira leterheltté válik, hogy elveszti tranzakció fogadó képességét.

Fontos az elővigyázatosság – a kriptovaluta esetében is

Ahogy a Windows alapú rendszerek vagy az adatvédelem esetében is fontos az elővigyázatosság, úgy a kriptovaluta vásárlásnál, tárolásnál is. Fontos, hogy ne osszuk meg privát kulcsunk adatait másokkal, hiszen ez az egyetlen adat, amely biztonságban és védelemben tartja kriptopénzünket és amely nélkül kívülálló személy nem férhet hozzá ahhoz!

Mielőtt komolyabban belevágnánk a kriptovalutavásárlásba vagy -bányászásba, alaposan olvassunk utána a témának. Érdemes kikérnünk tapasztalt felhasználók és szakértők véleményét is!

Vélemény, hozzászólás?

Rendszergazda vészhelyzeti telefonszám
ElérhetőségekElérhetőségek